2oo5 március 17-én a Carnival Miracle-on tartottuk meg az első esküvőnket.
Páromat ezen a hajón ismertem meg, Manhattanben, amikor hajóra szálltam egy új szerződést kezdve. Neki a szerződése már a vége fele közeledett. Bár hazai, szerintem ha nem lett volna hajós élet, nem lett volna ő a párom, otthon sosem találkoztunk volna… Szóval, ő már lassan 7 hónapja ott volt, aztán visszajött miattam ugyanerre a hajóra. Én összesen 9 hónapot töltöttem vizen akkor. Mivel már törzslakók voltunk ott, a barátok, amiután megtudták, hogy eljegyeztük egymást, unszolni kezdtek, hogy esküdjünk meg ott, hiszen mi lennénk az első pár akit kapitány esket össze. Persze alkalmazottakról és nem vendégekről beszélek.
Végül belementünk, és kitűztük St. Patrick napjára, március 17-re csütörtökre. Hétvégéről szó sem lehett volna, olyankor cserélődött a vendégsereg a fő kikötőben. Ekkor meg pont Cozumelben, Mexikóban voltunk, sok alkalmazott szabad…
Álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen szépen megszervezik nekünk ezt az eseményt, melyen bár a családunk nem vett részt, mégis életem egyik legszebb élményének tartok. Semmi stressz, menyasszonyi tánc, bevonulás, kivonulás, csak sok meglepetés, egy jó buli.
Melanie, egy dél afrikai eseményszervező csaj mindent magára vállalt…. Nem is tudtunk volna semmit csinálni amúgy sem. Én a diszkó bartendere voltam, párom meg a casinoé. Esküvőnk napján, reggel 3-kor zártunk, reggel 8-kor már csörögtek a spa-ból, smink időőőő…. Ellehet képzelni 7 hónap munka után micsoda karikás szemeim lehettek…. Na de, egy kis ügyes homoszexuális filipino igazi szépséget varázsolt belőlem. Féltem mosolyogni is, gondoltam a sminkem elreped:))).
12-kor kezdődött az eskütétel a hajó kápolnájában, szlovák násznagyokkal, olasz kapitánnyal. Szép, egyszerű, de megható pillanatok voltak. Még akkor sem hittem, hogy megteszem ezt a lépést. Én aki megfogadtam sosem megyek férjhez:)))…
Gyönyörű csokrom volt. A virágokkal és kosztüm bérléssel foglalkozó litván lány, engedélyt kért arra, hogy virágokat hozhasson be a hajóra, mert nekik csak rózsájuk volt, és reggel korán kiviharzott a partra virágárust keresni, és csokrokat rendelni…
Sok ismerős jött el, visszanézve sajnos sok nevére már nem is emlékszem, csak az arcokra…. Volt litván, brazil, orosz, lengyel, indiai, filipino, indonéz, olasz, szlovák. Munkatársak, de főleg sorstársak. A hajón mindenki ismerős. Mindenki köszön, mindenki mosolyog. Nincs rasszizmus, nincs verekedés, nincs csúfságolás. Együttélés iratlan szabályai érvénybe lépnek …. Öszzezárva kb. 1ooo crew, kinek milyen szerencséje van, olyan beosztásba jön. Volt orvos házaspár báros munkatársam, sok egyetemet végzett mosogató és sorolhatnám…
A ceremónia után átkisértek minket a ‘piano’ bárba, mely Cozumel napján mindig zárva volt. A zongorista ilyenkor volt szabad. Hideg és meleg tálakkal kináltak a résztvevőket és megérkezett a meglepetés torta is. Ezek után a partra mentünk fényképeket késziteni…. Persze elkapott az eső. Lefolyt a smink, elázott a ruha….
A hotel igazgatótól, aki kanadai volt, egy vacsorát kaptunk ajándékba, a hajó 5* vendéglőjébe, a Supper Clubba. Az italt az indiai bar manager állta. Egy teraszos kabint is kaptunk ajándékba 4 napra…..
Aztán a násznagyokkal a Cigar barban ünnepeltünk tovább, mindaddig ameddig meg nem kezdődött a party a Piano barban. A hajón minden bárnak más tematikája van, minden bárban más aktivitás és kinálat van….
És jött a reggelig tartó buli….. a csokor eldobás…. Egy pillanatig nem éreztem azt, amit sok menyassony érez esküvője napján, hogy ez egy nyűg….A barátok körbefogtak, kiszolgálták a ‘magasabb’ rendűeket, az olasz tiszteket, minket és folyt a buli hajnalig….
Reggel 6-kor nyűgősen ébredtünk. Besütött a nap a kabinba!!!! Rettenetes!!! Nem láttam napot reggel 7 hónapja. Nem tudtunk visszaaludni, zavart a fény!!!! Hihetetlen, de ez volt a szomorú valóság… Gyorsan visszakotródtunk a viz alá a sötétbe, és még aznap megköszöntük ismét a hotel igazgató jóvoltát, de le is adtuk a kulcsokat…
A horvát fotó managertől egy óriási canvast és az összes fényképet ajándékba kaptuk.
De a legnagyobb ajandék amit kaptunk az a barátok szeretete, tisztelete volt…. egy szép 24 órás álom…. mert másnap reggel már dolgoztunk, mintha mi sem történt volna. Egy gyönyörű szép élménnyel gazdagabbak lettünk. Egy életre szóló, melegséggel eltöltő élménnyel. És bár utána még 3x megesküdtünk, anélkül hogy valaha elváltunk volna, bár ez nem volt hivatalos esküvő, mégis ezt tartjuk házassági évfordulónak…..
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: